Építészet
Benke Tamás személyes oldala
Építészeti érdeklődésemről
Ismerőseimnek előbb-utóbb fel szokott tűnni tájékozottságom a magyar építészet terén. Ennek gyökerei ismét csak gyermekkoromig nyúlnak vissza; azóta gyűjtöm és tanulmányozom az építészeti, elsősorban kastélyokkal, kúriákkal, várakkal foglalkozó könyveket, látogatom az ilyen épületeket illetve romokat, kutatom a róluk szóló okirati forrásokat.
Ez irányú érdeklődésem első komolyabb tanújele egy összefoglaló volt, melyet 14 éves koromban, nagybácsim, Madari Gyula felkérésére (aki maga is építész), Mayerhoffer András (és köre, tehát fia, János, valamint Oratschek Ignác ill. Jung József stb.) építészetéről írtam. Ez a kiadvány tájékoztatóul szolgált mindazoknak, akik az általa vezetett utazási iroda szervezésében felkeresték a benne foglalt épületeket. Sajnos az irat, illetve az elkészítése során írt cédulák, feljegyzések jelenleg nem állnak rendelkezésemre; a későbbiekben visszakérem őket, mert egyfelől a Mayerhofferekre vonatkozó esetleges további munkám számára hasznos kiindulópontot jelenthetnek, másfelől érdekes mementóját képezik az akkori, nyugodtan gyermekinek nevezhető (de attól még komoly), gondolkozásomnak és munkamódszereimnek.
A korstílusok közül eredetileg a klasszicizmus vonzott, melynek egyszerű díszítése, tömegkezelése a legérthetőbb volt számomra. Később, a Grassalkovich-féle kastélyok vizsgálatának hatására érdeklődésem a barokk felé fordult. E kimeríthetetlenül változatos stílus egész emberi fejlődésemre nagy hatást gyakorolt. A felvidéki kastélyok és kúriák tanulmányozása során a copf építészet szép példáit ismertem meg; és, míg emberileg nem távolodtam a barokk eszményektől, a konkrét építészeti formák tekintetében végül is a copf stílusjegyeket becsülöm a legtöbbre. Habár e stílust nem nevezném sem túl ötletesnek, sem elég szabályosnak, el kell ismerni, hogy hatásos. A copfban a barokk levetkőzte minden reneszánsz utóérzését, túlburjánzó díszítőelemeit pedig ideiglenes dekorációt utánzó, puritán füzérdíszekre, konzolokra, bojtos köténydíszekre cserélte; de a barokk legnagyobb erényei, vagyis az arányok és alaprajzi beosztás, valamint a homlokzati tagoló elemek (párkányok és lizénák) kialakítása tovább éltek. Összességében a copf szenvelgő, erőtlen, következetlen stílus; ám ezzel együtt is sokkal bensőségesebb, mint a hosszú időszak alatt kiforrott barokk és klasszicizmus.
Építészettörténet
Az idők során megszerzett tényismereteimet mostanában az egyes korstílusok jegyeinek és épületek történetének vizsgálata mellett két újabb témakörben hasznosítom.
Egyfelől, igen érdekesnek találom a magyar építészetben területenként és koronként megjelenő jellegzetes típusokat, és ezek egymással, valamint a külföldi példákkal való összefüggéseit. Mint átfogó koncepciókban gondolkozó ember, a „magyar stílus” megalkotásának vagy felismerésének problémája szintén foglalkoztat egy ideje; aminek kifejtésében az épület-tipológiának komoly szerepe lehet; amennyiben azt nemcsak egyes épületek, hanem egész csoportok összehasonlítására alkalmazzuk.
Másrészről, családtörténeti munkám során felébredt figyelmem a középkori (vár)építészet iránt is, mely korábban nem igazán vonzott. Ezzel kapcsolatban, egyes konkrét épületek történetének és maradványainak megismerése mellett, különös érdeklődéssel nyomozok azon újkorban „véglegesített” épületek után, melyek középkori előzményekkel rendelkeznek. Ezek a régiségüknél és egyedi részleteiknél fogva is rendkívül érdekes épületek egyúttal a mára elpusztult középkori magyar épületek rekonstrukciójához is támpontot nyújthatnak, változástörténetük, vagyis a kialakításukban történt változások rendszeres vizsgálata révén pedig a későbbi épülettípusok létrejöttének megértésében, valamint a még fel nem tárt középkori előzmények jelenlétének felismerésében is segíthetnek.
Épületek tervezése
Az építészettörténet mellett épületek tervezésével is régóta foglalkozok, ceruza és tusrajzok illetve sárból épített modellek segítségével, de az épületek vizsgálata során nyert arány- és stílusérzékem minden tevékenységemben tetten érhető. Célom, hogy eleddig parlagon heverő, ám régóta gyarapodó tárgyszerű ismereteim révén olyan összefüggésekre és nézőpontokra világítsak rá, melyek a képzett szakemberek számára a szórakozás-szerű, évtizedekig tartó vizsgálódás hiányában, valamint hivatalos kötöttségeiknél és rendszabályaiknál fogva, nehezebben észrevehetők. Természetesen egyes épületek szakszerű leírásában mutatkozó hiányosságokat is pótolni szándékozok.
Legszebb és legrégebb vágyam azonban, hogy valamely arra érdemes épület felújításával, vagy saját tervem megvalósításával tettlegesen is gyarapítsam a hazai építészetet.